Sporttáplálkozás
Ennek a piramisnak az alapját a folyadék képezi, hiszen ma már köztudott, hogy a folyadékegyensúly felborulása nagymértékben ronthatja a munkavégző teljesítmény kimenetelét. Régebben csak a fizikai aktivitás befejezése után engedték a folyadékpótlást, mert úgy vélték, hogy a keringő vérmennyiség fokozódása túlterheli a szívet. Ez túlzott folyadékbevitel esetén valóban így lenne, de az igen szigorú italmegszorítás jelentősen rontja a mikrocirkulációt és ezáltal a teljesítőképességet, hiszen ilyenkor relatív vízhiány lép fel.
Bizonyított tény, hogy a testsúly 2%-ának elvesztése - akár folyadékvesztés útján is - a teljesítőképességet 80%-ra csökkenti. Ez a két százalék nem is olyan sok, hiszen egy 70 kg-os embernél mindössze 1,4 kg. Ezt bármely ember képes egy intenzív mozgás, például kondicionáló torna alkalmával elveszteni, különösen, ha ezután még betér egy kis szaunázásra.
A folyadékpótlásra legalkalmasabb az izotóniás oldat - osmolaritása 280-330 mmol/l közötti -, mivel ez nem von el vizet a sejtektől és nem duzzasztja meg azokat. Tartalmazza az összes ásványi anyagot, mely a verejtékezéssel, légzéssel és a megnövekedett hőtermeléssel kiürül. Lényeges szempont, hogy a sportital ne legyen szénsavas, mivel az puffaszt és ne tartalmazzon vizelethajtó koffeint. A legegyszerűbben a zöldségek, gyümölcsök levének hígításával tudunk közel izotóniás italt előállítani.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a koffein 200-300 mg fölött az élsportolóknál már doppingszernek minősül. Egy adag kávé 50-100 mg, egy liter cola 150-200 mg, míg egy tábla csokoládé 20-30 mg koffeint tartalmaz.